- Minden elismerés valódi értékét a díjazott tudósegyéniségek adják – így köszöntötte a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj idei nyerteseit az MTA elnöke. Pálinkás József az erkölcsi elismerés mellett jelentősnek minősítette, hogy a díj lehetőséget biztosít a kutatóknak tudományos munkájuk folytatására. A neves akadémikusokból is álló zsűri ötven pályázóból egy biológust, egy fizikust és egy pszichológust részesített az ösztöndíjban.
- A Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíjjal nem csupán kiemelkedő teljesítményű kollégáink munkáját ismerjük el, hanem hozzá is kívánjuk őket segíteni további kiemelkedő tudományos eredmények felmutatásához – emlékeztetett az idén tizenegyedik alkalommal kiosztott díj jelentőségére Pálinkás József. Az MTA elnöke valódi teljesítményt felmutatni képes, példaértékű személyiségeknek nevezte a díjazottakat. – Az elnök úgy vélekedett, hogy a pályázók évről-évre növekvő száma is bizonyítja, mekkora szükség van a nyugati kollégáiknál gyakran nehezebb körülmények között dolgozó, ám így is kimagasló eredményeket elérő kutatók erkölcsi és anyagi megbecsülésére. Pálinkás József külön köszönetét fejezte ki Keszthelyi Lajos akadémikusnak, a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj Bizottság elnökének a díj megalapításában és évenkénti odaítélésében játszott gondoskodó közreműködéséért.
| A Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj | |
|---|---|
| Az MTA 2000. évi ünnepi Közgyűlésén Aranyéremmel tüntette ki Simonyi Károly professzort, akit a magyar szellemi életben leginkább „A fizika kultúrtörténete” című könyve alapján ismernek. Amikor fia, Charles Simonyi, a Microsoft szoftverfejlesztésének vezetője, édesapja nevében átvette a kitüntetést, a Simonyi család nevében 25 millió forintot ajánlott fel a magyar tudomány támogatására. Az adományozást követően néhány hónappal az Oktatási Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Simonyi család és az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért megállapodást kötött a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj megalapítására. Az ösztöndíjat, amelynek éves összege kezdetben 2,5 millió forint volt, minden esztendőben három, egyetemen vagy kutatóintézetben dolgozó, kimagasló teljesítményt nyújtó kutató kaphatja meg. Azóta három alkalommal, 2002-ben, 2006-ban és 2009-ben adományozott további 25, illetve 30-30 millió forintot Charles Simonyi az ösztöndíj folytatására. Az adományozás előkészítését a Pléh Csaba akadémikus elnökletével működő Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány keretében a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj Bizottság végzi, amelynek elnöke Keszthelyi Lajos akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központjának kutató professzora. Az ösztöndíjakat minden évben ünnepi tudományos ülés keretében az oktatásért felelős miniszter, illetve megbízottja és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adja át. A díj alapítása óta 35 magyar kutató vehette át az elismerést. |
- Charles Simonyi sikeres feltaláló, mérnök és üzletember, aki hírnevét, szakértelmét és vagyonát a tudomány népszerűsítésébe, és a kimagasló tudományos eredmények méltó elismerésébe forgatja vissza – méltatta az alapító érdemeit Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, aki úgy vélekedett: a tehetséges kutatókért folyó világméretű versenybe legjobb kutatói erkölcsi és anyagi elismerésén keresztül Magyarországnak is be kell szállnia. - Az ország fejlődésének szempontjából létkérdés, hogy tehetséges tudósainkat itthon tartsuk, és a fiatalok érdeklődését felkeltsük a kutatói életpálya iránt – hangsúlyozta Réthelyi Miklós.
A Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíjat az élő természettudományok, az élettelen természettudományok és a társadalom és bölcsészettudományok egy-egy kiemelkedő kutatója kapja. Idén Acsády László neurobiológus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének Thalamus kutatócsoportjának vezetője, Biró László Péter fizikus, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, a Nanoszerkezetek Osztály vezetője, valamint Gergely György pszichológus, a Közép-európai Egyetem Filozófia Tanszékének professzora, az Egyetem Kognitív Fejlődéstudományi Központjának vezetője vehette át az elismerést Keszthelyi Lajostól.
- Az idegrendszer tevékenységének megértéséhez nélkülözhetetlen szerkezeti felépítésének ismerete – hangsúlyozta a díjátadás után tartott, Új típusú gátlás a talamuszban című előadásában Acsády László. A neurobiológus felidézte annak a tudományos munkának a főbb állomásait, amelynek eredményeként az agykérgi tevékenységek kialakításához nélkülözhetetlen talamuszban egy új, eddig ismeretlen elv szerint szerveződő gátlórendszert írt le. A biológus ezzel alapvetően új megvilágításba helyezte a memória kialakításáért felelős idegrendszeri terület normális működésének és epilepsziás aktivitásban való részvételének megértését. – Az új gátlórendszer leírásával számos neurológiai kórkép például a Parkinson-kór, a krónikus fájdalom, illetve az epilepszia kialakulását lehet jobban megérteni – mondta a felfedezés jelentőségéről Acsády László. A neurobiológus terveiről szólva a homloklebeny kutatását, valamint a fény által kiváltott gátló válaszok és az idegsejtek aktivitásának szimultán vizsgálatát emelte ki.
- Az egyetlen atom vastagságú grafitréteg, a grafén válthatja fel néhány éven, vagy évtizeden belül a szilíciumot az integrált áramkörökben – mondta Bíró László Péter. A fizikus, aki előadásában a nanoszerkezetek és a nanoarchitektúrák birodalmába kalauzolta el hallgatóit, arra hívta fel a figyelmet: ahhoz, hogy a grafén alkalmazható legyen az elektronikában, meg kellett oldani annak precíziós megmunkálását. A grafén elektronszerkezetének átszabását annak az úgynevezett nanoollónak a segítségével sikerült megvalósítani, amelyet az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében készítettek el a világon először. Az egyes lepkefajok pikkelyeiben előforduló fotonikus kristály típusú nanoarchitektúrák és optikai tulajdonságai kutatásában is úttörő eredményeket elért Bíró László Péter a következő időszak legfontosabb tennivalói között említette azt a kutatást, amelynek keretében az MTA MFA kutatói a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács Szabványosítási és Tudományos Kutatóintézetének szakembereivel dolgoznak együtt a különleges tulajdonságokkal rendelkező grafén előállításán és megmunkálásán.
- Az egyéves csecsemők célirányos cselekvések indokoltságának megfelelően módosítják utánzásos viselkedésüket – foglalta össze egyik legfontosabb kutatási eredményét Gergely György. Az MTA doktora, aki a pszichológia négy területén - a kognitív agytudományban és pszicholingvisztikában; a kognitív fejlődéslélektanban; a társas kogníció összehasonlító vizsgálatában (csecsemőknél, kutyáknál és farkasoknál); valamint a klinikai pszichológia, kötődéselmélet és fejlődéspszichopatológia - ért el kimagasló eredményeket, kísérletek, tesztek bemutatásával magyarázta el a csecsemőkori célvezérelt cselekvések sajátosságait. Gergely György elmondta, hogy tervei szerint kutatásainak egyik fő iránya a jövőben is a pedagógiai tudásátadás sajátos kommunikatív elemeinek, az úgynevezett osztenzív jegyeknek a vizsgálata lesz.
-vb-, -szzs-