Nanoszerkezetek Osztály

MTA EK MFA Budapest

MFA_LOGO
Kattints ide, ha E-mail értesítést szeretnél kapni a honlapunkra felkerülõ új anyagokról!

New Results
Staff
Publications
Prizes
Research Topics
Research Equipment
Computational Techniques
Cooperations
Media Coverage
Magyar oldalak HU

Lepkeszárnyak szimatolhatják ki a rossz levegőt

Biro Laszlo Peter Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai rájöttek, hogy a szárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék az illékony káros anyagok kimutatásában is jeleskednek. Felfedezésük utat nyithat olyan mikroszenzorok fejlesztése felé, melyek akár mobiltelefonjainkba is beépíthetők lehetnek. -- olvasható az MTA honalpján. Ezt a hírt a magyar sajtó számos más orgánuma is átvette.

A képen a mérésekhez használt összeállítás látható, baloldalt a számítógép vezérelte gázkeverővel, középen az illékony folyadékot buborékoltató edénnyel, jobboldalt lent a mérőcellával, benne a lepkeszárny darabbal, fölötte a megvilágító és detektáló üvegszál láthatóak.
Az MTA honlapon megjelent hír >>
Biró László Péter kollégánkat az MTA rendes tagjává választották

Biro Laszlo Peter Biró László Péter kollégánkat 2019. május 7-én az MTA rendes tagjává választották. Biró László Péter Kolozsváron született 1955-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete a nanoszerkezetek és nanoarchitektúrák kutatása. Nemzetközileg elismert, jelentős eredményeket ért el a szénnanocsövek és a grafén kutatásában és e kísérletes kutatási irány magyarországi meghonosításában. Tevékenységének hangsúlya az utóbbi években a pusztán fizikai megközelítés mellett egyre inkább a fizikai és biológiai vonatkozások integrált kutatására helyeződött át. Emellett továbbra is aktívan részt vett a grafénkutatásban, amelyet az általa nevelt fiatal kollégák vittek tovább. Az általa vezetett kutatócsoport számos nemzetközi projektben vett részt, többek között hazánkban egyetlenként sikerült csatlakoznia az EU FET Graphene Flagship Core projekthez. Munkáira eddig több mint 5600 hivatkozást kapott, h-indexe 45.
Biró László Péter publikációi >>
Szárnyaik nanoszerkezete árulkodik a boglárkalepkék származási helyérõl

Ikarusz boglárka A fotonikus nanoarchitektúrák olyan nanokompozitok, amelyekben a fehér fény bizonyos színũ összetevõi nem képesek terjedni, ezért visszaverõdnek. Ez a hatás adja a képen látható Ikarusz boglárka lepke színét is. A Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyũjteményére alapozva az MTA EK MFA Nanoszerkezetek Osztály kutatói az elsõk voltak, akik megvizsgálták az Ikarusz boglárkák (Polyommatus icarus) kék színének állandóságát több, mint 100 évnyi idotartam alatt és Nyugat-Európától Kelet-Ázsiáig terjedo földrajzi távolságon. Az eredményekrol beszámoló cikket a Nature Scientific Reports folyóiratban jelentették meg (Biogeographical patterns in the structural blue of male Polyommatus icarus butterflies).
Errõl a kutatásról az MTA honlapja és a sajtó is beszámolt.
Hír az MTA honlapon >>
Origó cikk >>
Index cikk >>
Filléres katalizátor a hidrogénfejlesztéshez?

MoS2 katalizátor

Tapasztó Levente és munkatársai az MTA EK MFA 2D Nanoelektronika Lendület kutatócsoportjában elsõként figyeltek meg egy különleges kémiai reakciót, melyben egy kétdimenziós kristályba beépülõ oxigénatomok váratlanul megnövelték a vízbontás katalízisének hatékonyságát. Errõl, a rangos Nature Chemistry folyóiratban publikált munkáról tudósít az MTA honlap alábbi cikke.
MTA honlap cikk (PDF) >>
Solvay Graphene Workshop, Brüsszel, 2017

Solvay konferencia -- régen és ma

A fölsõ képen az 1911-es elsõ brüsszeli Solvay Konferencia résztvevõi -- köztük Mm. Curie, Einstein, stb -- láthatóak. A több mint száz éve, az elsõ Solvay-konferenciákon elvetett magok termõre fordultak – az akkor megalapozott, kezdetben egzotikusnak ható kvantummechanika a mindennapi és a jövõbeni eszközeink mûködésének alapját képezi. Ennek példája a három Nobel-díjas kutató részvételével megrendezett 2017-es brüsszeli Solvay Graphene Workshop (alsó kép), amelyrõl részletesebben a Fizikai Szemle 2018. januári számában olvashatunk!
Fizikai Szemle cikk (PDF) >>
Index cikk a grafénrõl

Az Index-nek az SI Nemzetközi Mértékegységrendszer küszöbön álló reformjáról szóló cikkében két helyen is hivatkoznak Osztályunk munkájára, egyrészt a grafén nanolitográfiában elért eredményeinkre, másrészt a grafén spintronikával kapcsolatos kutatásainkra.
Az Index cikke >>
Tengervíz sótalanítás grafén segítségével
Tengerviz sotalanitas grafennel

A grafén egy változata nanomérete ellenére világméretû problémát oldhat meg azzal, hogy képes kiszûrni a tengervíz sótartalmát, egyszerûen, gyorsan és talán olcsón. Laboratóriumban mûködik az eljárás, de kell még néhány év, amíg ipari méretekben is alkalmazhatják -- mondta Bíró László Péter Akadémikus, a Szigma - a holnap világa címû magazinmûsorban az InfoRádióban.
Az interjú szövege (PDF) >> Az interjú hanganyaga (MP3) >>
A mindennapokban használható szuperanyag nyomában
Graphene Sandwich

Az utóbbi évtized slágeranyaga a fizikában a grafén. Ez nem is csoda, hiszen elméletben számos elõnyös tulajdonsággal rendelkezik, az acélnál is sokkal nagyobb teherbírástól a teljes átlátszóságon keresztül a remek elektromos vezetõképességig. De a grafén még nem áll készen a tömeges alkalmazásra. Ennek eléréséhez egy eurómilliárdos költségvetésû európai konzorcium részeseként a Magyar Tudományos Akadémia kutatói is hozzájárulnak. -- írja a Magyar Nemzet online kiadása, 2017. december 20-i cikkében.
A Magyar Nemzet cikke (PDF) >>
Lepkészet és költészet
Nabokov A lepkész Vladimir Nabokov (1899–1977) „Egy lepkefaj felfedezésérõl” (On Discovering a Butterfly) címû verse költõi módon fejezi ki a taxonómus, az élõvilág sokféleségének leírásával foglalkozó kutató munkáját, ami a költõ szerint – aki egyben nagyszerû entomológus is volt – a vizsgálat tárgyát és magát a kutatót is, az örökkévalóságba emeli. Sajátos megközelítése ez a tudományterületnek. Megérdemli, hogy kicsit alaposabban idõzzünk fölötte. -- írja Bálint Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója a Múzeum blogjában, amelyet az Index is szemlézett.
Bálint Zsolt cikke >>
Akadémiai Ifjúsági Díj
MTA Ifjusagi Dij Tizennyolc fiatal kutató vehette át az Akadémiai Ifjúsági Díjat az MTA Székházában, szakterületüket tekintve a legkülönbözõbb kutatási témák képviselõi -- olvasható az MTA honlapján. A díjazottak között van Osztályunk munkatársa, Vancsó Péter (elsõ sorban balról a harmadik), aki azt vizsgálta, hogy milyen hatása van a vonalhibáknak a grafén elektromos, mágneses és transzporttulajdonságaira.
Vancsó Péter PhD értekezése >>
Minden gyerek állított már elõ grafént!
graphene Ha egy grafitceruzával satírozunk, majd az ujjunkkal egyre vékonyabb rétegeket képzünk, elõbb-utóbb grafént kapunk -- a szén egyetlen atom "vastag" rétegét. Az ipari elõállítás persze sokkal bonyolultabb -- hangzott el a Novum TV 2015.09.26-i adásában. A filmben a grafén pásztázó alagútmikroszkópos vizsgálatától, nanoskálájú megmunkálásáról és alkalmazásairól is szó esik. A grafén egy új anyagcsalád, a "kétdimenziós anyagok" családjának elsõ tagja, az elmúlt években már számos más kétdimenziós anyagot is elõállítottak.
A TV riport (MP4, 6'47", 29 Mega) >>
A lepkeszem tökéletességének matematikai bizonyítása (film)
Newtonon túl Ez a két animált görbesereg a boglárka lepke szárny optikai spektrumának változását mutatja különféle gázok hatására. A bal oldali ábrán úgy, ahogy a lepke látja a maga négy színérzékelõs szemével, a jobb oldali ábra pedig a spektrumok fõkomponens analízisének eredménye. A két görbesereg szinte megegyezik, ez azt bizonyítja, hogy a biológiai evolúció matematikailag tökéletessé alakította a lepke látását. Ezzel sikerült megmutatni, hogy az evolúció által kifejlõdött érzékelõrendszer mennyire hatékony és mennyire jól használható optikai gázérzékelésre. Errõl szól a Novum TV 2014.10.18-i filmje.
A TV riport (AVI, 4'34", 80 Mega) >>

Lendületes kutatók új nanotechnológiai eljárással tették mágnesessé a grafént
Cikkcakk grafen nanoszalag Ezen a pásztázó alagútmikroszkópos (STM) képen egy 5 nm "széles" grafén nanoszalag látható, amelyet STM litográfia segítségével vágtak ki Tapasztó Levente és munkatársai. Az eljárás annyira pontos, hogy nem csak a szélességet, hanem a kristálytani orintációt is kontrollálni tudják. Ennek segítségével kísérletileg igazoltak egy, a grafén nanoszalagokra vonatkozó régi elméleti elõrejelzést, amelyet 18 éve nem sikerült eddig még senkinek. Továbbá egy teljesen új, az elektron-elektron korreláción alapuló jelenséget is felfedeztek. A felfedezés nagy jelentõségû a nanoelektronika, a spintronika szempontjából. Az eredményekrõl, amelyeket a rangos Nature folyóiratban publikáltak, az MTA honlapja is beszámol.
Bõvebben >>

Lepkeszem és matematika
Substance specific chemical sensing with butterfly wing scales

Meglepõ eredményre jutottak Piszter Gábor és munkatársai: a biológiai evolúció és a matematika közel egybevágó eredményre vezet! Ha a lepkeszárnyon alapuló szelektív kémiai detektorok válaszjelét (ld. fenti ábra) a korábban ugyancsak általuk kidolgozott, lepkékre jellemzõ színinger-térben értékelték ki, akkor az eredmény szinte tökéletesen egybevágott azzal, amit a tisztán matematikai módszereken alapuló fõkomponens analízis (PCA) eredményez. Eredményeiket a rangos Optics Express folyóiratban publikálták. (Optics Express 22 (2014) 22649; http://dx.doi.org/10.1364/OE.22.022649)

2014.09.20. Euro Astra >>
2014.09.23. MTA honlap >>
2014.10.05. Kossuth Rádió Szonda >>

A Lendület segít megvalósítani a fiatal kutatói nemzedék tudományos elképzeléseit
Tapaszto Levente Új anyagok elõállítását és az anyagok új fizikai jelenségeken alapuló mûködési elvének feltárását, valamint az ezeken alapuló nanoelektronikai eszközök megvalósíthatóságának bizonyítását tervezi a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági pályázatán nyertes Tapasztó Levente fizikus, aki az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alakíthat lendületes kutatócsoportot.
Bõvebben >>

A mikropocesszor és a külvilág
Tapaszto Levente Stanislaw Lem "Corcoran professzor" címû novellájában a címszereplõ elektronikus agyakat alkot. Ezek az ugyancsak általa létrehozott virtuális világban teljes életet élnek. Ahhoz, hogy egy számítógép ne ilyen "Mátrixban" éljen, hanem kapcsolódjon a külvilághoz, elektronikus érzékszervekre és beavatkozó szervekre (un. perifériákra) van szükség. Ebben a tárgykörben alkotott nagyot a középiskolai tanuló B. Kiss Bálint, aki nem kevesebb, mint 35 különféle modult integrált egy 10x10 cm-es NYÁK lapra, amelyeket egy mikroprocesszor vezérel. Mentora osztályunk kutatója, Kertész Krisztián volt és munkájával elnyerte az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny elsõ díját.
Kisfilm az eszközrõl>>

Újszerû 2D anyagok nanotechnológiája
Tapaszto Levente Tapasztó Levente a Magyar Tudományos Akadémia „Lendület” programjának egyik 2014-es nyertese, melynek keretében új kutatócsoportot alapíthat, kétdimenziós anyagok újszerû tulajdonságainak feltárására.
Bõvebben >>

Kiemelkedő érdeklődés a grafén szemcsehatárokat modellező cikkünk iránt
Carbon honlap A képen a Carbon című folyóirat címlapján közölt kép látható a grafén szemcsehatáros szimulációnkból. Ahogy az MTA honlapja is hírt ad róla, jelentős érdeklődést keltett Vancsó Péter , Márk Géza és szerzőtársaik tanulmánya, akinkek eredményei a grafén széles körű gyakorlati alkalmazásához visznek közelebb. A Carbon folyóiratban megjelent, a grafén-szemcsehatárok szerkezetét és elektronikus tulajdonságait modellező cikket tavaly októberi megjelenésétől december végéig csaknem hétszázan töltötték le.
A hír (PDF) >>

Jól hasznosítható magyar ötletek iránt érdeklődnek koreai nagyvállalatok
Az MTA Természettudományi Kutatóközpontja által szervezett magyar-koreai technológiai napon Pálinkás József, az MTA elnöke arról a kezdeményezésről beszélt, amelynek köszönhetően az MTA és a Koreai Alapkutatási Tanács (KOTRA) közötti együttműködés keretében 2010 óta öt közös, a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt laboratóriumot létesítettek az MTA intézményeiben.
Részletek>>

Lehet-e tökéletes nanoelektronikát létrehozni tökéletlen grafénból?
A fenti címmel tartott Márk Géza István előadást a 2013-as Magyar Fizikus Vándorgyűlésen. A kérdésfeltevést az indokolja, hogy -- amint a képen is látszik --  amorf grafén szemcsehatárok esetén az állapotsűrűség a szemcsehatáron nagy értékű és ez erős elektron szórást okoz... Részletek a PDF-ben!
Az előadás fóliái (PDF, 7M)

Előttünk a grafénalapú világ
Úgy tűnik, hogy valamennyi, a jövőjét komolyan vevő állam és cég arra koncentrál, hogy minél több, grafénnal kapcsolatos felfedezés kötődjön hozzá -- írja a Népszabadság 2013. január 17-i száma. Ugyanúgy, ahogy a szilícium alapú eszközök átrajzolták az életünket, a grafén is ezt fogja tenni, például az összehajtható képernyők, a szó szerint ruházatban viselhető (nano)elektronika, a személyre szabott orvoslást lehetővé tevő olcsó "génszerkesztés", az új energiatároló rendszerek és még rengeteg más alkalmazás által -- magyarázza Biró László Péter professzor.
Népszabadság cikk

Nanoméretű hullámok a grafén síkon
A nanofizika skalai
Tapasztó Levente és munkatársai a világon elsőként hoztak létre grafén síkon nanométer skálájú szabályos hullámosságot. A nanohullámok leírására kvantummechanikai modellt kellett kidolgozni, ugyanis a klasszikus fizikai modell ezen a méretskálán már nem alkalmazható. A grafén nanohullámoknak számos ígéretes alkalmazása lehet a nanoelektronikában. A munkáról a rangos Nature Physics folyóiratban jelent meg a cikk és a magyar médiában is jelentős figyelmet kapott ez a világraszóló tudományos eredmény.
Nature Physics cikk
MTA honlap, 2012.08.21.
Index cikk, 2012.08.23.
HVG cikk, 2012.08.29.
Index címlap, 2012.09.05.

Új eredmények a grafén szemcsehatárok kutatásában
Az MTA honlapján jelent meg az alábbi hír: "Az MTA TTK MFA Nanoszerkezetek Osztály  kutatói az MTA és a Koreai KRCF megállapodásával létrehozott Korean-Hungarian Joint Laboratory for Nanosciences  keretében jelentős sikereket értek el a kémiai leválasztással (Chemical Vapor Deposition ,CVD) a koreai kutató intézetben, a KRISS-ben előállított grafén minták szemcseszerkezetének és szemcsehatárainak jellemzésében."
Részletek>>
A legvékonyabb anyag -- előadás
Az ELTE "Atomoktól a Csillagokig" tudománynépszerűsítő előadássorozatában Dobrik Gergely tartott előadást 2012. február 16-án a grafén nanoszerkezetekről.
Videofelvétel AVI (263M, 80 perc)
Az előadás fóliái (PDF 5.7M) >>
EuroNanoForum konferencia
A Budapesti Kongresszusi Központban 2011. május 30 - június 1 közt tartották meg az EuroNanoForum-ot, amely az EU legjelentősebb nanotechnológiai konferenciája. A rendezvényen Biró László Péter professzor plenáris előadást tartott.
Hír az Index.hu honlapján >>
Biró L. P. előadás fóliái (PDF 5.5M) >>
MTA sajtószemle 1 >>
MTA sajtószemle 2 >>
Lepkefajok elkülönítése színük alapján neurális hálózattal
Az MTA honlapján jelent meg az alábbi hír: "Magyar kutatók elsőként mutatták be, miért látszik fajonként eltérőnek a boglárkalepkék hímjeinek kék színe. A különböző fajhoz tartozó egyedek szárnyának fényvisszaverési képessége eltérő, egy speciális szoftver segítségével azonban a fajok könnyen azonosíthatók - számolt be a magyar kutatócsoport a Royal Society of Chemistry, Analytical Methods című lap hasábjain..."
Cikk az Analytical Methods folyóiratban >>
Hír az MTA honlapján >>

Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj
Acsády László neurobiológus, Bíró László Péter fizikus és Gergely György pszichológus nyerte el idén a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíjat
Részletek>>

A nanotechnológia csodái -- előadás
“A Nemzeti Tankönyvkiadó a természettudományi tárgyakat oktató pedagógusok számára Panoráma klub néven természettudományi klubot szervezett. Ennek keretében igyekszünk előadások formájában bemutatni a tudományok aktuális, izgalmas felfedezéseit, szakmai műhelyeket meglátogatni, kapcsolatot kiépíteni a szaklapokkal, módszertani ötletekkel segíteni munkájukat.” (Részlet a felkérésből)

A Nemzeti Tankönyvkiadó felkérésére 2010 november 9-én, a Panoráma klub keretében, Biró László Péter professzor előadást tartott Budapesten gimnáziumi tanároknak a nanotechnológia eredményeiről és kihívásairól. További előadásokra kerül sor 2010 december 13-án Pécsett és 2011 január-februárban Debrecenben és Győrben.

Az előadás anyagai csak oktatási céllal használhatók fel.
PDF (9 M) >>

Fizikai Nobel-díj 2010: grafén
Odaítélték a 2010-es evi fizikai Nobel-díjat, a nyertesek a grafénkutatás elindítói: Andre Geim és Konstantin Novoselov. Mindössze hat évvel az első cikkük megjelenése után ebben a témában! Ez a cikk olyan fordulatot idézett elő, hogy 2009-ben már 2900 SCI cikket publikáltak a grafénről!
Részletek>>

Magyar áttörések a grafénkutatásban
Az MTA honlapján rövid hírben írnak Osztályunknak a grafén kutatás terén elért új eredményeiről. Nemes-Incze Péter munkájának köszönhetően  SiO2 felületre helyezett egyetlen atom vastag grafén réteget tudunk kristálytani irányok szerint nanométeres pontossággal megmunkálni.
Részletek>>

Nanoügyekről – tudósok és civilek
A nanotechnológia orvosi, műszaki, elektronikai, élelmiszeripari felhasználása alapjaiban alakítja át életünket, azonban az alkalmazásokhoz elengedhetetlen a társadalom, a fogyasztók, felhasználók bizalma – ehhez nélkülözhetetlen a tudósok nyitottsága és laikusok hajlandósága a párbeszédre. Ez a hármas összefüggés fogalmazódott meg a kutatók és civilek közös álláspontjaként a másfél órás beszélgetésben, amelyet a www.hunscan.hu honlapon nézhetünk meg és olvashatunk.
Összefoglaló >>
Film (MP4, 15 perc, 74 M) >>
Bogaraktól tanulnak a fizikusok
Biró László Péter, az MTA MFA kutatójának érdeklődését egy, a rózsabogárfélék családjába tartozó, Tajvanon honos rovar keltette föl, amelynek kültakarója a narancssárgától a zöldön át az ibolyáig sokféle élénk színt produkál. Kutatócsoportjával arra keresték a választ, milyen módon befolyásolja a fény terjedését és visszaverődését a bogarak kitinpáncéljának szerkezete, vagyis hogyan épül fel az a fotonikus
nanoarchitektúta, amely a színeket létrehozza. Innen már csak egy lépés
volt ennek a biológiától ellesett szerkezetnek a mesterséges előállítása...
Cikk a Royal Society Interface folyóiratban >>
Hír az MTA honlapján >>

Fluoreszcencia és diffrakció lepkeszárnyon (film)
Ennek a nagyméretű lepkének (Troides magellanus) a zöldessárga színét pigment hozza létre, de mint az animáció bemutatja, lapos szögből nézve fényes kék villanást látunk a szárnyon. Mivel a fényes kék szín mindössze egy kis szögtartományban látható, csak a fajtársak veszik észre, a ragadozók nem. A lepke mikroszerkezetének titkait az MTV Delta 2008.12.20-i adásában mutattunk be.
Letöltés: AVI (51M, 4:52 perc). Ez a videó csak oktatási célra használható fel, a forrás (MTV1 Delta és MFA) megjelölésével!

Hír(ünk) az MTA honlapján
A Nature Nanotechnology címlapján egy nano-könyök látható, két egymáshoz 30 fokos szögben csatlakozó, mindössze 8 nanométer széles grafén szalag (a vastag piros vonalakkal közrezárt terület).
Az MTA honlapján rövid hírben írnak Osztályunknak a grafén kutatás terén elért új eredményeiről, valamint arról, hogy Tapasztó Levente és munkatársai munkájából választottak a szerkesztők illusztrációt a Nature Nanotechnolgy (IF: 14.9) júliusi címlapjára.
Részletek>>

Színjátszó szárnyakon
A tenger habjaiból született Aphroditét Morphó, azaz „alakját változtató” néven tisztelték spártai templomában. A kéklô vízben úszó istennô szépsége inspirálhatta a biológust, aki a Morpho nevet adta a lepkék egyik nemének. Ezek a színeket nem festékszemcsék segítségével hozza létre a természet, hanem a lepkeszárnyról viszszaverôdô fény különös színjátékát látjuk -- erről olvashatunk a National Geographics 2008. februári számában.
PDF, 1 M >>

Tudósok a Fészekben
A Fészek Művészklubban Gyulai József akadémikus mesélt életérõl és munkájáról, meglepetésekkel: zeneszerzeményeivel és verseivel. Szerkesztõ, házigazda: Osváth László Ez a video (1:58:20) csak oktatási célra használható fel, a forrás (Fészek Művészklub) megjelölésével!
Nagyfelbontású film (AVI, 1271 M) >>
Kisfelbontású film (AVI, 380 M) >>

Szén nanocsõ ponthibák alagútmikroszkópos leképezése
Ezen a 15x15 nm2 méretû atomi felbontású alagútmikroszkópos képen egy többfalú szén nanocsõ felülete látható, amelyen Ar ion besugárzással hibákat keltettünk. Megfigyelhetjük, hogy a hibákon szóródó elektronhullámok interferenciamintázatot hoznak létre. Errõl a kutatásról olvashatunk a Fizikai Szemle 2007. februári számában. Ezért a munkáért Osváth Zoltán elnyerte a 2006. évi Ferenczi György díjat.
PDF, 198 k >>

Barátságos bölcsességek(Gyulai József fizikus es zeneszerzõ)
a Budapesti Mûszaki Egyetemen professzora, a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézetnek alapító igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Életpályájának mintegy harmadát nagynevû amerikai, francia és német egyetemeken töltötte. A professzor életérõl és munkájáról mesél. Szerkesztõ: Hay András Ez a hangfelvétel csak oktatási célra használható fel, a forrás (Bartók Rádió) megjelölésével!
Bõvebben (MP3, 14 M) >>

Egy hullámcsomag kalandjai az alagútmikroszkópban
A Fizikai Szemle 2006. júniusi számában jelent meg az elsõ magyar nyelvû összefoglaló arról a kutatásról, amelynek során a hullámcsomag dinamikai módszert alkalmaztuk szén nanocsövek alagútmikroszkópos leképezésének szimulációjára.
PDF, 1.3 M >>
Nanotechnológia: alapoktól az alkalmazások felé
Innovatív oktatás és kutatás a Mûegyetemen EU-kerekasztal: Nanotechnológia, nanotudományok, tudásalapú multifunkcionális anyagok, új termelési eljárások és eszközök. Biró László Péter elõadása, 2006. február 28.
PDF, 2.5 M >>
Mi a manó az a nano?
 Duna TV, 2004 május 7 (DivX formátumú film, 346 M, 42:25 perc).
Ez a videó csak oktatási célra használható fel, a forrás (Duna TV) megjelölésével!
Nanotechnikai Konferencia
A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) és a Matáv PKI Távközlésfejlesztési Intézet közös szervezésében 2004 április 26-27.-én lezajlott Nanotechnikai Konferencián elhangzott elõadás anyaga (elõadó: Dr. Biró László Péter).
Bővebben (PDF, 10.8 M) >>
Nanovilág: A szén nanocsőtől a kék lepkeszárnyig
A Fizikai Szemle 2003 novemberi számában újra olvashatunk a nanoméretekről és fotonikus kristályokról:
... a 100 nanométer alatti méretek skáláján az anyagok elvesztik tömbi tulajdonságaikat és egészen újszerû, néha szinte hihetetlen tulajdonságokat nyernek.
Bővebben >>
Az emberiség útja a nanovilág felé
Gyulai József 2003 november 3.-án tartott elõadása a Mindentudás Egyetemén:
A nanotudomány a néhány atomi méretû mesterséges szerkezetek tulajdonságait és gyártási módját kutatja.
Bővebben >>
Az elõadás (DivX formátumú film, 364 M, 50:00 perc)
Ez a videó csak oktatási célra használható fel, a forrás (Duna TV és MTV1) megjelölésével!
Nano + technolólógia = nanotechnolólógia ?
A Természet Világa természettudományi közlöny 2003 októberi számából:
... a nanotechnológia magában foglalja a 100 nanométernél kisebb skálán szervezett anyag létrehozását, precíz kezelését és tervszerû elrendezését, mérését és modellezését, ...
Bővebben >>
Speciális anyagok és technológiák a XXI. században
A Szövétnek erdélyi kulturális folyóirat 2003-as húsvéti számából:
Az anyagtudomány egy új területén elért eredmények lehetőséget adnak arra, hogy egy forradalmian új anyagcsoport felhasználásával vezetékeket és funkcionális eszközöket tizedmikrométernél kisebb méretekben állítsanak elő.
Bővebben >>
Nanotechnológia: alagútmikroszkóp 
A Science Popular fizika rovatából:
Az alagútmikroszkóp (STM) volt az az eszköz, amely láthatóvá tette az atomi méretű biliárdgolyókat ...
Bővebben >>
Piszter Gábor kollégánk MTA ifjúsági díjas!

Piszter Gábor ifjúsági díj
Tizennyolc fiatal kutató vehette át Lovász Lászlótól, az MTA elnökétol a kitüntetést 2019. február 7-én az Akadémia Székházában. A bölcsészet- és társadalomtudományok, a matematikai és természettudományok, valamint az élettudományok területérol egyaránt hat-hat díjazottat hirdettek. Piszter Gábor, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Muszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa „Lepkék pikkelyeiben eloforduló fotonikus nanoarchitektúrák vizsgálata és alkalmazása” címu pályamunkájáért nyerte el a Díjat.
Hír az MTA honlapon >>
HVG cikk a Grafén Zászlóshajó programról
" Még nagyon sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy a grafén alkalmazásai ipari méretekben is megjelenjenek. A munkamenet felgyorsítása a célja az EU Grafén Zászlóshajó programjának, s a 23 ország 150 résztvevõ kutatócsoportja vizsgálja a grafén felfedezése óta szaporodó kétdimenziós anyagok lehetõségeit: az alapvetõ tulajdonságoktól és ezek kölcsönhatásaitól az egészségügyi és környezetvédelmi kérdéseken, az orvosbiológiai alkalmazásokon át egészen addig, hogyan lehetne a grafént és társait s az ezeken alapuló technológiákat ipari gyártásra alkalmassá tenni. " -- írja a HVG 2018. áprilisi számában megjelent cikk.
HVG cikk (PDF) >>
A Természet Világa cikke, 2018

Az ezerarcú szén

Laborunknak a szén nanoszerkezetek és a biológiai eredetû fotonikus kristályok terén végzett munkájáról szól a Természet Világa 2018. áprilisi számában megjelent cikk.
Természet Világa cikk (PDF) >>
Nanoszerkezetekkel cselezik ki a lepkék a stressz hatásait
Lepke bab hutes hatasa a szarny szinere

Ezeken a képeken normál körülmények között nevelkedett és -- báb állapotukban -- hideghatásnak kitett lepkék szárnyfelszínei láthatóak. Ennek az Ikarusz boglárka lepkének a szárnyszíneit kétféle mechanizmus alakítja ki: "kémiai színek" (pigmentek) és "fizikai színek" (fotonikus nanoarchitektúrák) -- utóbbiak ezen a lepkén a kék színért felelõsek. Ha a lepkéket stresszhatás éri fejlõdésük során, a kémiai színek erõsen fakulnak, a fizikai színek alig változnak. Ez a viselkedés evolúciós elõnnyel járhat a lepkefaj számára.
MTA sajtószemle (PDF) >>
Kossuth Rádió Szonda (MP3) >>
Index cikk (PDF) >>
Mindentudás 2017.09.29. >>
Novum TV 2017.11.11. >>
Mire képes a számítógépes fizika?
Szuperhosok

"Melyikük az igazi szuperhõs?"
Modern világunkban a számítógépes szimuláció a siker kulcsa -- írja a Magyar Idõk 2017. február 9-i száma. Különösen így van ez a nanofizikában, mert abban a mérettartományban már nem a klasszikus fizika, hanem a kvantummechanika törvényei érvényesek, továbbá a mérés és a képalkotás is csak közvetett módszerekkel lehetséges. A cikk bemutatja, hogyan alkalmazzák Laborunk kutatói a számítógépes szimulációt a grafén esetében, segítve ennek a "csoda anyagnak" a gyakorlati alkalmazását.
A Magyar Idõk cikke (PDF) >>
Faemcar EU pályázat
Faemcar

A Faemcar ("A nanoszenek elektrodinamikájának elméleti vizsgálata és alkalmazásai") egy, a szén nanoszerkezetek elektrodinamikájával foglalkozó EU pályázat. 2016. október 11-én Faemcar Workshop -ot rendezünk a Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetben (Energiatudományi Kutatóközpont), öt ország kutatóinak részvételével. A Pályázat és a Konferencia igen idõszerû és fontos kutatási területettel foglalkozik, ugyanis a nanoanyagok másként hatnak kölcsön az elektromágneses hullámokkal, mint a makroszkopikus anyagoknál megszokhattuk a klasszikus elektrodinamikában. Ez a különleges kölcsönhatás új alkalmazások, eszközök kifejlesztését teszi lehetõvé. A nanoanyagok közül különösen fontosak a szénalapú anyagok, például a nanocsõ és a grafén. A kutatás során az elektromágneses sugárzás széles spektrumát vizsgáltuk, a mikrohullámoktól a terahertzes hullámokon át a fényig.
Kossuth Rádió Szonda, 2016.10.16. (MP3 9'39", 15 Mega) >>
Ötszögekbõl álló grafén
Penta graphene Ez a kép a grafén egy hipotetikus, ötszögekbõl álló formáját mutatja, amelynek a számítások szerint ígéretesek a tulajdonságai: félvezetõ, mechanikailag és termikusan stabil. Errõl, valamint az Osztályunkon a nemhatszöges gyûrûket tartalmazó szén nanoszerkezetekkel kapcsolatos munkáról szól a Magyar Nemzet "Az acélnál is erõsebb, átlátszó anyagé a jövõ" címû, 2015. február 12-i cikke.
A cikk (PDF) >>
Mi a közös a Nap és a konnektor mûködésében? (film)
Netonon túl Az, hogy mindkettõ a kvantummechanikai alagúteffektus alapján mûködik és megértésükhöz túl kell lépni a newtoni klasszikus fizikán. Az alagúteffektuson alapul az a csodálatos mûszer, az alagútmikroszkóp (STM), amellyel atomi felbontással lehet tanulmányozni és módosítani az anyag felületét. Az alagúteffektusról, az STM-rõl és annak nanotechnológiai alkalmazásairól beszél Márk Géza, Tapasztó Levente és Vancsó Péter az MTV2 "Hogyan mûködik a mikroszkóp" c. filmjében (amely teljes egészében megtekinthetõ a NAVA honlapján ).
Hogyan mûködik az alagútmikroszkóp (13'27") >>
Hogyan mûködik az alagútmikroszkóp (AVI, 13'27", 533 Mega) >>
2014. decemberében Tapasztó Levente nyerte el az OTKA
"A hónap kutatója" címet

Tapaszto Levente Tapasztó Levente az MTA Természettudományi Kutatóközpont Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében (TTK MFA) dolgozik, a 2D Nanoelektronika „Lendület” kutatócsoport vezetõje. Olyan speciális szerkezetû, mindössze egy atom vastagságú anyagokat tanulmányoz, amelyeknek nincs térfogatuk, csak felületük, ezért számos új jelenség figyelhetõ meg bennük. Posztdoktori OTKA-projektjének tavalyi lejártakor azonnal újabb támogatást nyert el az OTKA-tól. Junior Prima-díjas, a Lendület-program egyik idei nyertese. Október végén a nagy tekintélyû Nature-ben jelent meg munkatársaival közösen írt cikke.
Hír az OTKA honlapjáról >>
A szuperanyag
A Szuperenyag Ez, az EU Graphene Flagship honlapról származó rajz a grafén, mint "Szuperanyag" kivételes tulajdonságait mutatja be: átlátszó, jól vezeti az elektromosságot, a világ legerõsebb anyaga, kétdimenziós, keményebb a gyémántnál, 300x erõsebb az acélnál, könnyû, hajlékony és bármilyen formára alakítható. A Kossuth Rádió "A tudomány hangjai" c. mûsora 2014. november 22-én beszámolt azokról a világszinvonalú grafénkutatásokról, amelyek itt, Magyarországon folynak, és az elmúlt hetekben, hõnapokban nemzetközi sikereket hoztak a magyar tudósok számára.
A rádiómûsor (28 perc, 26M) >>
Grafén zászlóshajó
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének Nanoszerkezetek Kutatócsoportja sikeres pályázat eredményeként csatlakozik az Európai Bizottság által kezdeményezett egyik "zászlóshajóprogramhoz", a Graphene Flagship projekthez, Biró László Péter akadémikus és Márk Géza István vezetésével. A grafénalapú, szendvicsszerkezetû kompozitok elektrodinamikájára összpontosító kutatás a "Magas frekvenciájú elektronika" címû munkacsomag része lesz.
Hír az MTA honlapján, 2014.06.23.>>
Kossuth Rádió EU Mozaik, 2014.06.23.>>
Index hír, 2014.06.23.>>
Kossuth Rádió Szonda, 2014.08.03.>>
Houston, van egy kis gondunk! -- Szerzünk egy magyart, majd megoldja!
Az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet idén is megrendezi a hagyományos Nyári Iskolát középiskolásoknak, a június 23-ával kezdõdõ héten. B. Kiss Bálint, az egyik tavalyi résztvevõ készítette ezt a beharangozó filmet!
Részletek>>

Az MTA tagjának grafénszemcsehatárokról szóló összefoglaló munkája a 2013-as év kiemelkedõ cikkei között
Biró László Péter, az Akadémia levelezõ tagja és a belga Philippe Lambin professzor grafén szemcsehatárokról szóló összefoglaló cikke lett a tavalyi évben a rangos New Journal of Physics egyik kiemelt publikációja. A lap szerkesztõi és bírálói a nagy olvasói érdeklõdés alapján sorolták az írást a 2013-as esztendõ legjelentõsebb cikkei közé.
A hír (PDF) >>

Lehet-e tökéletes nanoelektronikai eszközöket készíteni tökéletlen grafénból?
Ha grafént ipari skálán akarunk elôállítani, erre
a kémiai gôzfázisú leválasztás módszere (CVD) használható. Viszont ez a módszer „tökéletlen” grafént hoz létre, ugyanis a grafénsíkok sok kis kétdimenziós krisztallitból állnak. A Fizikai Szemle 2013. novemberi számában megjelent cikkünkben azt a kérdést járjuk körül, hogy ez a polikristályos grafén alkalmas-e nanoelektronikai célokra
A cikk (PDF) >>

Ablak a jövőre -- MFA Nyílt Nap
Az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet idei nyílt napját november 22-én pénteken tartjuk. A nyílt napon bárki érdeklődő (gyermektől nagyszülőig) megjelenhet, ha már 14 éves elmúlt és személyigazolvánnyal (vagy útlevéllel) igazolni tudja magát (ez a KFKI telephelyére való belépéshez szükséges). A nyílt napon egyrészt megtekinthetünk egy sor tudományos kísérleti laboratóriumot a kutatáshoz használt eszközökkel, de szabad faggatózni és fényképezni is! Tudományos ismeretterjesztő előadásokkal is készülünk, népszerű témákban.
Részletek>>
A lepkeszárny színe és visszája
Ha egy kék festékből zöld festéket akarunk varázsolni, ehhez a festékmolekula kémiai szerkezetét kell megváltoztatni. Ám, ha egy Morpho lepke szárnyára alkoholt cseppentünk, a kék szín zöldre változik, majd az alkohol elpárolgása után visszakapjuk a kék színt. Errõl ismerhetjük fel, hogy a lepke kék színét nem pigment, hanem levegõbõl és kitinbõl felépülõ fotonikus nanoszerkezet okozza, ugyanis ha a levegőt alkoholra "cseréljük", annak más a kitinhez képesti törésmutató aránya -- ez okozza a színváltozást. Részleteket lásd az Élet és Tudomány cikkében, amely az MTA Sajtószemlében olvasható..
MTA Sajtószemle>>
Nagyobb méretû animáció, 2.8 M >>
A boglárkalepkék szerkezeti kék színének szerepe a fajfelismerésben
Ez a kép 9 boglárkalepke faj háti oldalát mutatja. A lepkeszárnyak optikai spektrumának mesterséges neurális hálózat segítségével történő elemzésével sikerült egyértelműen elkülöníteni a fajokat. Megmutattuk, hogy a spektrális vizsgálat gyors és olcsó módszert ad a közös őstől származó fajok megkülönböztetésére. Erről számolunk be az alábbi két Fizikai Szemle cikkben.
 1. cikk>>   2. cikk>>
Web-Schrödinger 3.0
A Web-Schrödinger program 3.0 változata már nem csak az időfüggő, hanem a stacionárius két dimenziós (2D) Schrödinger egyenlet interaktív megoldására is képes. Maga a számoló program az MFA szerverén fut és az Interneten keresztül használható.
Részletek >>
A lekpeszárnytól az okostelefon kijelzőig
9 lepkefaj színe 3D színtérben
Ez az ábra azt mutatja be, hol helyezkednek el 9 boglárkalepkefaj egyedei a háromdimenziós színtérben. Az ábra segítségével sikerült megértenünk, hogyan ismerik fel a lepkék a fajtársaikat, annak ellenére, hogy a különböző fajok az emberi szem számára egyforma színűnek tűnnek. A fajfelismerést az teszi lehetővé, hogy ezeknek a lepkéknek nem három, hanem négyféle színérzékelő sejtjük van. Színeiket nem festékanyagok, hanem nanoszerkezeteken történő fényinterferenca alakítja ki. Ezekről a kutatásokról olvashatunk az MTA honlapján.
Hír az MTA honlapján >>

Nanofizika szemléletesen -- film
A nanofizika skalai
"A nanotechnológia gazdasági felhasználása hihetetlen széles körben lehetséges" -- jelenti ki Vizi. E. Szilveszter akadémikus a Tudástársadalom Alapítvány által készített film bevezetőjében. A film Berényi Szilvia, Márk Géza és Paszternák András előadásain keresztül ad betekintést a nanovilágba. (Ez a videó csak oktatási célra használható fel, a forrás (Tudástárs Alapítvány, MTA TTK MFA) megjelölésével! )
A film (45 perc, AVI, 684 M MP4, 124 M )

Nano, a legkisebb részlet
Szilícium, a mikroelektronika alapanyagaA milliméter egymilliomod részének megfelelő mérettartományban egészen más a világ, mint az emberi mérettartományban. A nanotechnológia a jövő tudománya, de már a jelenben is sok lehetőséget kínál a mikroelektronikai ipartól kezdve az orvosi diagnosztikáig. Ezeket mutatja be a Mindentudás Egyeteme filmje.
A film (50 perc, 349 M) >>

Osztályunk az index.hu címlapján
A grafén nanostruktúrák létrehozására és felhasználására irányuló munkái kapcsán az index.hu vezető hírében, az elmúlt évtized legfontosabb hazai kutatási eredményei között szerepelt az MFA Nanoszerkezetek Osztálya.
A teljes cikk >>

A tehetség jövőt formál
Osztályunk fiatal munkatársa, Nemes-Incze Péter az Akadémián vette át a Junior Prima díjat, a grafén kutatásában elért eredményeiért -- Pálinkás József, Gyulai József és Bársony István akadémikusok ajánlásával.
Részletek >>
Duna TV 1. (8:42, 213 M) >>
Duna TV 2. (2:07, 31 M) >>
Info Rádió (10:21, 2.5M) >>

Utazások alagúteffektussal -- előadás
Ez az animáció azt mutatja, hogyan alagutazik át egy elektron a pásztázó alagútmikroszkóp tűjéből egy szén nanocsövön keresztül. Az MFA Nyílt Napján középiskolásoknak tartottunk előadást az alagúteffektusról.
Az előadás >>

Magyar-koreai összefogás a grafén alkalmazásában
"A grafén tranzisztorok felválthatják a fizikai határait rövidesen kimerítő szilíciumot. Osztályunk a grafén atomi pontosságú megmunkálására vállalkozott, meghatározott kristálytani irányok szerint" -- olvashatjuk a Technika Magazin 2010. novemberi számában.
Részletek >>

Közös Koreai-Magyar Nanotudományok Laboratórium
Az MTA Székházában avatták fel jelképesen, ünnepélyes keretek között azt a két, koreai-magyar összefogással megvalósult laboratóriumot, amelyek a rákkal, a diabétesszel, valamint az idegrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos vizsgálatokat, illetve az idén fizikai Nobel-díjjal jutalmazott grafénkutatást folytatnak.
Részletek>>
Kavli-díj 2010
DNS kockaEz a kép egy DNS-ből készült nanoméretű kocka modellje. Efféle 3D nanoszerkezetek előállításáért ítélték oda a 2010-es Kavli-díjat a nanotechnológia kategóriában. Részletek a Természet Világa 2010. októberi számában!
Kutatók a neten
Kutatók a Neten2010. szeptember 24-én, a Kutatók Éjszakája keretében kerül sor az I. Kutatói Blog és Weboldal találkozóra, amelyen a www.nanotechnology.hu honlapunk is bemutatkozik. Minden érdeklődőt szeretettel látunk!
A magyar nanotechnológiai kutatás jelene (film)
Kroó Norbert és Gyulai József akadémikusokA DunaTV Csodafa c. műsorának 2010. március 3-i adása a magyar nanotechnológiai kutatás néhány élvonalbeli területét mutatta be. Láthatjuk a műsorban, hogyan viszik tovább a "nagy öregek" munkáját a fiatalok. Kattints ide a DivX formátumú film letöltéséhez!
(607M, 41:23 perc) Ez a videó csak oktatási célra használható fel, a forrás (Dunat TV és MFA) megjelölésével!
A magyar nanotechnológiai kutatás kezdetei (film)
Kroó Norbert és Gyulai József akadémikusokA DunaTV Csodafa c. műsorának 2010. február 17-i adásában Kroó Norbert és Gyulai József akadémikusok beszéltek a magyar nanotechnológiai kutatás kezdeteiről. Az adás az azóta történt fejlődés képeit is felvillantja. Kattints ide a DivX formátumú film letöltéséhez!
(238M, 18:31 perc) Ez a videó csak oktatási célra használható fel, a forrás (Duna TV és MFA) megjelölésével!
Rendezett és rendezetlen fotonikus nanoszerkezetek (előadás)
Ez az animáció bemutatja, hogyan változik egy tökéletes kristály Fourier power spektruma, ha véletlenszeruen eltoljuk a rácssíkokat. Az MTA MFA szeminárium sorozatának keretében 2009. december 9-én részletesen bemutattuk, hogyan elemezhetjük a lepkeszárnyakban található rendezett és rendezetlen nanoszerkezeteket és hogyan számíthatjuk ki a pikkelyek optikai spektrumát.
Az előadás >>
Schrödinger macskája, kvantum főnix és hasonló "állatok"
Ez az animáció egy 7 nm széles dobozba zárt részecske időfejlődését mutatja. A hullámcsomag T=71 fs idő elmúltával ismét felveszi a kezdeti állapotot. Az idő tört részeinél többszörös ujjászületések figyelhetőek meg. Erről és más különleges kvantummechanikai jelenségekről írunk a Fizikai Szemle 2009. július-augusztusi számában.
PDF, 638 k >>
Nagyobb méretû animáció, 2.4 M >>
A legkeskenyebb grafénszalag
"Igaz-e, hogy a grafén egy kitekert szén nanocső?" -- többek között erre a kérdésre kaphatunk választ a Biró László Péter professzorral a www.koine.hu Innovációs Magazinban megjelent interjúból.
Világrekord nanoméretekben (film)
Ahogy egy papírlapból bármilyen formát kivághatunk ollóval, hasonlóképpen bármilyen alakzatot kivághatunk egy egyatomnyi vastagságú grafén lapból az alagútmikroszkóp tűjével az Intézetünkben a világon elsőként kifejlesztett technikával, amelyet az MTV Delta 2008.09.27-i adásában mutattunk be.
Letöltés: AVI (nagy felbontás 86M), AVI (kis felbontás 21M), MPG (68M). Ez a videó csak oktatási célra használható fel, a forrás (MTV1 Delta és MFA) megjelölésével!
Új trónkövetelo a szén nanoszerkezetek világában
A nanotechnológiai szaklapokban az utóbbi időben megszaporodott egy új anyaggal, a grafénnel foglalkozó cikkek száma. A grafén iránti lelkesedés talán azt jelzi, hogy leáldozóban az elmúlt évtized sztárja, a szén-nanocső csillaga? Erről kérdezte az Origó Biró László Pétert, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet Nanoszerkezetek Osztályának tudományos tanácsadóját.
A riport >>
Az Origó archívumban >>
Index riport
A www.index.hu 2007. szeptember 29-i számában képekkel illusztrált írás jelent meg az MFA Nanoszerkezetek Osztály munkájáról.
A riport >>
Az Index archívumban >>
A biológiai eredetû fotonikus kristályok csodái
Mint ezen az animáción láthatjuk, ha alkoholt cseppentünk a Morpho szárnyára, a kék szín idõlegesen zöldre változik. Errõl ismerhetjük fel, hogy a kék színt nem pigment, hanem levegõbõl és kitinbõl felépülõ fotonikus kristály szerkezet okozza. A Fizikai Szemle 2007. áprilisi számában bemutatunk néhányat a lepkeszárnyak "csodás trükkjeibõl".
PDF, 433 k >>
Nagyobb méretû animáció, 2.8 M >>
Szén nanocsöveken alapuló szelektív gázérzékelõk
A szagok azonosítására még a mai technikai fejlettség mellett sincs olyan eszközünk, amely versenyre kelhetne a kutya orrával. A szén nanocsövek fizikai és kémiai tulajdonságaik miatt ígéretesek a gázérzékelés szempontjából is. A Fizikai Szemle 2006. júliusi számában annak a munkánknak az elsõ eredményeirõl írunk, amelynek célja egy kisméretû, gyors, olcsó és szelektív gázérzékelõ elkészítése.
PDF, 314 k >>
MTV Delta, 2006.okt.7. >>
(77M, 5:59 perc) A videó csak oktatási célra használható fel, a forrás (MTV1 Delta és MFA) megjelölésével!
Magyar nano
A Figyelõ 2004 április 15.-i számában olvashatjuk: A nanotechnológia az elkövetkezõ évtizedek legfontosabb tudományterülete lehet. A hazai kutatók azonban, pénz hiányában, lemaradhatnak a versenyfutásban.
Bővebben (PDF, 1.8 M) >>
II. Magyar SPM Találkozó, MTA-KKK, Budapest, 2004 március 12
Ez az oldal Koós Antal "Spirál alakú és funkcionalizált szén nanocsövek STM vizsgálata" , valamint Tapasztó Levente "Szén nanocsöveken végzett STM mérések modellezése és értelmezése" címû elõadások fóliáit tartalmazza.

A mikroelektronika csodái (beszélgetés Gyulai József akadémikussal)
Az Élet és Tudomány 2003 október 31.-én megjelent számában olvashatjuk:
... a mikrotechnológiát párhuzamosan kell fejleszteni a nanotechnológiával. Ugyanakkor a nanotechnológia nagy ambíciója ellesni az élõvilág titkait, s azokat megvalósítani az élettelen világban ...
Bővebben >>

Újszerû szén nanocsô architektúrák
A Magyar Tudomány 2003 szeptemberi számában olvasható:
Mai ismereteink szintjén megalapozottan állítható, hogy a szén-szén kötések átrendezésével új, meglepõ tulajdonságú anyagok nyerhetõk.
Bővebben >>
Atomokkal biliárdozó
A Heti Válasz -ban olvashatunk egy olyan kutatási eredményről, amely a nanotechnológiában kelt majd feltûnést.
Bővebben >>
Élô fotonkristályok (film)
MTV 1 , 2003. március 16.
Delta
Kattints ide a DivX formátumú film letöltéséhez!
(72M, 6:30 perc) Ez a videó csak oktatási célra használható fel, a forrás (MTV1 Delta és MFA) megjelölésével!
Szén nanoszerkezetek kutatása (film)
Duna TV , 2002. június 7.
A Tudomány Kincsesháza
Kattints ide a DivX formátumú film letöltéséhez!
(106M, 10:47 perc) Ez a videó csak oktatási célra használható fel, a forrás (Duna TV és MFA) megjelölésével!
Nanotechnológia 
A Science Popular fizika rovatában is olvasható:
Bevezető gondolatok a nanotechnológiáról
(Dr. Biró László Péter)
Bővebben >>
"Bolhapatkolás" - Nanoszerkezetek kutatása a KFKI-ban
Az Élet és Tudomány egyik 1994-es számában olvashatjuk:
... Alagútmikroszkópos felvételünkön titánréteggel bevont szilíciummintán létrehozott kráter látható. Az alagútmikroszkóp tûjére 10 voltos, 1 másodperces elektromos impulzust adtunk.
Bővebben >>

Address: Research Institute for Technical Physics & Materials Science H-1525 Budapest , P.O.Box 49, Hungary Tel.: (+36-1) 392-2681, 395-9220 Fax: (+36-1) 392-2226

Last updated: January 21, 2015 by Géza I. Márk
This page was accessed  times since March 26, 2003.     Statistics since November 12, 2014: